Hatalmasat csalódtam újra a társadalomban. Nem újdonság, de mégis próbálok mindig pozitív lenni. Aztán rájövök, hogy értelmetlen minden próbálkozásom. Elmesélek egy történetet egy emberről, aki miatt újra és újra képes vagyok bízni az emberekben. Hogy miért? Mert ezt tanította velem. Sokat írtam már…

Megváltozott minden körülöttem. Már az a legnagyobb problémám, ha meghal valaki, és többé nem láthatom. És az a legnagyobb öröm, ha valamelyik barátunk megházasodik vagy gyermeket szül. Mert már ez tesz minket emberré, ez tesz a legboldogabbá. Tudom..., tudni kell elfogadni, hogy az időt nem tudod…