Egy ideje nem írtam új posztot, de itt az ideje, hogy pótoljam egy magyarázattal és egy égből pottyant témával. Hihetetlen élvezem, amit csinálok Kálmán Csillával. Emellett a legnagyobb segítségem mindenben az édesapám, akiről nem is gondoltam volna, hogy ennyire tökéletes személyi edző lehetne. Olyan szinten élvezem, hogy minden egyes nap súlyzós edzésénél (1,5 óra + kardió 30 perc) annak örülök, hogy egyre több kilóval vagyok képes dolgozni. Igazából, abban sem hittem, hogy egy napig bírjam ezt a szigorú diétát és napi tornát, de meglepődtem. Az ételek hihetetlen finomak, s egyben egészségesek is! Megbarátkoztam a zabpehellyel, mert Csilla megmutatta, hogyan készíthető el igazán finoman. A chia mag valami eszméletlen dolog, próbáljátok ki! Hallottatok már a toturól, amiben semmiféle tejtermék nincs, de isteni finom? Térjetek be a BIO boltba Dunaszerdahelyen, vagy a Fitt Marketbe a győri Plázában. Olyan mint a mennyország, mert azok az ételek ugyanolyan finomak, mint amiket eddig is ettem, csak nem hizlalnak. Az önbizalmam, a kitartásom, az elszántságom és a céltudatosságom naponta fejlődik, s nem tudom elhinni, hogy a hét utolsó két napjában már nem megyünk terembe edzeni. Miért mondok ilyet? Mert kicsattantam az energiától, amit éreztem. És nem szégyellem felvállalni, hogy egy hatalmas egészségügyi problémám is megoldódott 1 hét alatt, pikk-pakk, amitől sírva fakadtam. Az összes méreg kijött belőlem, úgy érzem. Nekem már ezért is megérte, hogy belefogtam ebbe a hosszú útba. Messze van a cél, és hihetetlen sokáig szükségem lesz a kitartásomra, de úgy érzem, már nem akadályozom saját magamat. Az, hogy mások akadályoznak -e? Nem! Mert nem foglalkozom másokkal, sohasem tettem. Nem szeretnék túl sok mindent elárulni erről az egészről, mert sokan a világfájdalmukkal próbálnak lehúzni. Bár most mondhatna bárki bármit, nem érdekelnek az ilyesfajta negatív gondolkodással rendelkező emberek, ígérem, ezek után sem fognak. Az, hogy te vagy ő, vagy ti nem hisztek bennem, nem fogok órákat zokogni. És tudjátok miért? Mert ez most tényleg önmagamért csinálom, szeretnék megfelelni önmagamnak, mert ez majd még közelebb repít az önmegvalósítás felé. Próbáljátok ki... csak magatokkal foglalkozni, nem másokkal. :-)
A bejegyzés második felét két részre osztanám. Szeretnék önbizalmat és kitartást adni azoknak, akik sokszor elveszítik az egyensúlyt az életükben. Őszintén mondom, emlékszel, hogy utoljára mi volt az, ami boldoggá tett? Észreveszed az apróságokat a hétköznapokban? Az emberek nagy százaléka képtelen örülni dolgoknak, kicsinyesnek tartja. Pedig tudod mennyire boldoggá tehet egy-egy mosoly, szó vagy tett? Szerencsés ember vagyok, hogy ezt megérthettem. Hihetetlen kivételesnek érzem magam, hogy mindennap találok olyan pillanatot, ami mosolygásra csábít. Örülj a szüleidnek, és tegyen boldoggá a tény, hogy ők mindig ott lesznek neked, s tiszta szívből bátorítanak, legyen bármilyen hosszú és nehéz is a választott út. Nevess azért, mert elégetted az első ételedet, és tapsolj, ha sikerült elkészítened az első protein palacsintád, amiből azonnal többet csinálsz, hogy a családod is kapjon belőle. Mosolyogj, hogy a kutyád állandóan kunyerálja tőled az ételt, majd a zöldség ízétől ott elhagy téged pofátlanul. Értékeld, ha fél órára kávézhatsz egy-egy barátoddal, és megölelheted őt, mert ő veled van, csak kevesebb ideje van. Engedd el a hamis büszkeséged, emeld meg a telefonod és hívd fel azokat az embereket, akik mindig is fontosak voltak neked. Örülök neked barátom, hogy újra megölelhettelek és veled tölthettük a tegnap estét. Az élet apró örömei, ha nem véded ki az élet intenzív hatásait. Hagyd, hogy megtaláljanak és a rossz eseményeket is próbáld jóvá alakítani. Tudjátok jól, hogy eltört a lábam, és egy perc alatt "elveszítettem" pár jó barátot. Legalábbis így fogtam fel az első héten, aztán átalakult mindez bennem. Kaptam olyan embereket magam mellé, akik bizalmát sohasem hittem volna, hogy elnyerhetem. Elolvadt a szívem attól, hogy az emberek bizonyították, mennyire képesek emberek lenni és mennyire képesek barátok lenni. És hogy mit veszítettem? Olyan embereket, akik az éles helyzetekben, nem képesek elegendő energiát adni másoknak. Ezzel nincs semmi probléma, mert nem vagyunk egyformák. Valakinek ez a fontos, valakinek meg az. Én is szeretnék csak azoknak adni az energiámból, akik végig kísérik az életemet, motiválnak és nem próbálnak lehúzni. Sose sajnáld, ha elveszíted emberek bizalmát. Nehogy megtörj, mert kilépnek az életedből. Bolond vagy? Légy büszke arra, hogy ennyien ki-be járkálnak. Ide-oda. Te egy színes egyéniség vagy, velem együtt! Igen, te, aki olvasod. Sose azzal foglalkozz, hogy mid nincs vagy mit veszítettél. Azon agyalj, mid van és mit kaptál az élettől. Én kaptam két csoda szülőt, akik velem vannak az összes borús napon és most velem együtt harcolnak. Kaptam ettől a fantasztikus élettől egy testvért, aki mellett felnőttem és ennyire erőssé váltam. Akivel együtt kaptam több fiú testvért is, mert tudom, hogy bármi is lesz a jövőben, rájuk számíthatok. Mit kaptam még? Egy szerető barátnőt, aki a bátyám mellett áll mint egy gyönyörű angyal. Vigyáz rá, és rám is. Hát nem csodálatos számítani egy emberre, aki immáron már a család része, de jövőre már hivatalosan is? Szerencsés vagyok, mert ilyen gazdag rokonságom van. A nagyszüleim, az egész rokonság előtt emelem kalapom. Eszembe sem jutna más családhoz tartozni, túl színes és eleven személyiségek vagyunk mind. A spanyolok és az olaszok megirigyelhetnének minket egy-egy családi összejövetel után. Emellett olyan barátaim vannak, akik velem együtt járjak ki az utakat. Sőt van, aki megpróbálja letaposni előttem a növényzetet, hogy nekem könnyebb legyen. De együtt csinálni dolgokat, mindig teljesebb érzés. Köszönöm, hogy vagytok nekem. Hogy jöttök velem mindenhová, hogy a vállatokra dőlhetek, hogy bármikor felhívhatlak titeket, hogy fél év kihagyás után tárt karokkal vártok.
Mit tanulj meg az életben? Értékelni azt, ami a tiéd. Ne hidd azt, hogy nincs semmid, mert meg van mindened. Tiszteld a szüleidet és szeresd a családodat, az egész rokonsággal együtt. Igen, mindenhol vannak fekete bárányok, de hát kérlek, hol nincsenek? Szeresd őket is tiszta szívvel, én is fekete bárány voltam mindig a nagy szám és az önfejűségem miatt. Imádd az érzést, hogy körül vesznek emberek, akik a barátaid és minden nehéz pillanatban segíteni próbálnak rajtad. Van munkád, vannak kollégáid. Jársz iskolába, a csoporttársaid körbeölelnek (Legalábbis én egy szerencsés vagyok ember vagyok, hogy ilyen jó emberek vesznek körül az iskolapadban is egyetemen). Van ház, amiben élsz. Vannak állataid, jobb esetben (én ki sem bírnám a kutyáim nélkül). Van életed, képes vagy döntéseket hozni, tudsz gondolkodni és azt tehetsz meg, amit csak akarsz. Vannak céljaid, amiről ha okos vagy, nem mondasz le. A menekülést nem számítom annak. Sajnálom, hogy vannak a környezetemben olyanok, akik inkább menekülnek, ahelyett igazán higgyenek magukban. Ha valami nem tesz boldoggá, miért csinálod? Ne keress kifogásokat olyan dolgokra, amelyekre felesleges. Ezek a kifogások más emberek elvárásait szolgálják, és nem téged. Neked nincs szükséged ilyesfajta módszerekre, magadnak próbálj elsősorban megfelelni és olyan döntéseket hozni, amitől kiteljesedsz. Ne aggódj, ha valamit rosszul csinálsz, ez tesz téged egyedivé, mert mersz az életed főszereplője lenni. Ne légy gyáva, ne add át másnak az irányítást, kérlek.
Gondolkodj el, neked mid van, és ebből mit értékelsz igazán?
Csodaszép napot kívánok mindenkinek!
